MAGYAR NEMZET 1995. szeptember 25.

SVÁJCISAPKA

A nemzeti jelképek védelme és a posta

 

Amikor a legvidámabb barakk vezére, a legjobb adós, stb. uralkodásának idején az Egyesült Államok visszaszolgáltatta a szent koronát Magyarországnak, a rezsim, feledve minden addigi antifeudális dörgedelmét, aczélos propagandába kezdett. Krzysztof Ducki, az „Álomgyárosok” című film plakátjának tervezője metsző iróniával illusztrálta a helyzet fonákságát. Lila háttér előtt kissé karfiolfülű egyén fejének árnyképe volt látható, kobakján ormótlan svájcisapkával, amelynek nyúlványa helyén a jellegzetes dőlt kereszt díszelgett. Grafikusi telitalálat, a lengyel groteszk látásmód egyik tipikus megnyilvánulása volt.

A jeles filozófus tudatalattijában talán ez a remek plakát villant fel, amikor – lényegét egy intellektuális csavarral megfordítva – felvetette a svájcisapka hasonlatot az 1990-es parlamenti címervita kapcsán, szűk baráti társaságban. Tekintettel a megváltozott viszonyokra, no meg az „ügyes” kiszivárogtatás miatt, a hatás most, sem maradt el. Az ironikusnak szánt megjegyzésből országos botrány tarajosodott, és a pártelnök rövidesen már nem volt pártelnök. [Kis Jánosról van szó]

A „Nemzeti jelképek védelméről” szóló törvényjavaslat parlamenti vezérszónoki felszólalásában dr. Torgyán József megkísérelte felmelegíteni az ügyet, de ennek most már csak annyi foganatja lett, mint amennyi várható volt [azaz semmi].

Sajnálatosabb, hogy a mai napig nem kapott kellő nyilvánosságot az a tény, hogy van egy magyarországi mamutcég, amely valóban svájcisapkát csinált a szent koronából. Korántsem az ironizálás kedvéért, és nem szűk körben, hanem a nemzetközi nyilvánosság előtt. Ez a cég, a Magyar Posta.

A Magyar Posta a rend szerváltás után új arculatot kívánt felvenni. A tervezéssel azonban nem magyar, hanem angol szakembereket bízott meg. A britek elsőbenis az új jelvényt tervezték meg. Fekete színű „Magyar Posta” felirat alatt zöld hullámvonal, felette zöld postakürtön a szent korona piros ábrázolása látható. Ez utóbbi, bár erősen stilizálták – mindössze egy jobb harmadában osztott félkörből állt –, mégis felismerhető volt a jellegzetes dőlésszögű keresztről.

Az embléma egy divatjamúlt irányzat darabja, magyar és külföldi szakemberek egyaránt szóvá tették nívótlanságát. Művészi értelemben vett silánysága, álkönnyed odakentsége folytán legfeljebb egy marginális utazási iroda reprezentálására lenne alkalmas. A véglegesítés előtt többször is változtattak rajta, megkísérelvén javítani a javíthatatlant. Az embléma véglegesített változatán a korona keresztjét egy dőlt vonás helyettesíti [ez tévedés részemről, a kereszt ott van, csak dévajul hátradöntött állapotban: ebben az állapotában a kisnyomtatványokon valóban sapkának látszik]. Így az a megtévesztésig hasonlít ahhoz a bizonyos svájcisapkához. A „sapkát” akár, a kürt alkatrészének is nézhetnénk.

Kinek és miért jobb, ha a Magyar Posta emblémáján egy svájcisapka csúfoskodik, amikor ott a szent korona is ékeskedhetne, nem tudni. Az viszont biztos, hogy mindez a Magyar Posta és felettes hatósága (KHVM) intim belügye lehetett. Eddig.

Most ugyanis a parlament elé került a nemzeti jelképeink védelméről szóló törvényjavaslat, A tervezet hatpárti egyetértéssel került a T. Ház asztalára, elfogadása tehát nem kétséges. A törvény a Magyar Köztársaság zászlajának és címerének használatát fogja szabályozni. Mivel a szent korona a Magyar Köztársaság címerének része, így ennek ábrázolása is e törvény hatálya alá fog esni.

Most tehát a Magyar Posta az alábbi kényszerhelyzetbe kerül. Ha a törvény megfosztja a Magyar Postát attól a jogtól, hogy a szent koronát, mint a Magyar Köztársaság címerének részét, felhasználhassa, akkor a mostani embléma helyett természetesen olyat kell bevezetni, amelyik ennek az előírásnak megfelel.

A Magyar Posta viszont a kiegyezéstől 1945-ig (a rövid 1918-19-es időszakot leszámítva) folyamatosan szerepeltette a szent koronát nyomtatványain és bélyegein. Sőt, az 1890-es évektől kedve bélyegzőin is. Ez alapot ad arra, hogy a posta a szent korona ábráját továbbra is használhassa, Ebben az esetben viszont a mai, karikatúraszerű rajzot ki kell cserélni egy olyanra, amely méltó a magyar alkotmányosság ezeréves jelképéhez. Ez ugyanis a beterjesztett törvényjavaslat egyik lényegi előírása.

 
Kassai István
Budapest