Weiner Leó: Toldi. A mű négy variánsának történeti áttekintése, a fellehető három változat összehasonlítása és a zongoraverzió kritikai kiadása

Kézirat. Nem befejezett! DLA disszertáció lesz..

20 éve halt meg Yvonne Lefébure zongoraművész 

Bartók adó 2008. február 28 18,55-19,05 (felv. január 24). Ötperces megemlékezés professzoromról, két zenei illusztrációval (Fauré, Beethoven). Első rádiós publicisztikám.

Utóhang (Nachwort, Epilogue és Critical Notes, Mészáros Erzsébet fordításában)

In: Mosonyi Mihály: Zongoraművek. 2. javított kritikai kiadás. Magánkiadás, terjesztő: AKKORD (A-1026A) Budapest, 2006. Az 1998-as első kiadás jelentősen átdolgozott változata, új lábjegyzetekkel és kritikai jegyzetekkel, utóbbi csak angolul, továbbá új irodalomjegyzéket és a modern kották és a CD-kiadványok listáját is tartalmazza angol nyelven.

Három dallamtörténeti adalék

In: Bónis Ferenc (szerk.): A nemzeti romantika világából. Püski, Budapest, 2005. (MZT IX. k.) Három írás: 1: Erkel Ferenc D-dúr albumlapja (ismertetés és első kiadás), 2, A magyar Funérailles és Bartók Kossuth gyászindulója (a két művet a Rákóczi induló második dallamsorának idézete köti össze), 3. Egy enigmatikus Mosonyi-mű (A Leopold Komáromy’sche Einladungskarte c. albumlap basszusmenetében rejlő rejtvény megfejtésének története).

Rákóczi induló

     Lemezbörze Plusz 2004/4 (X/78) Az előző utánközlése, kevés szövegromlással.

Rákóczi-induló

Bélyegvilág – Filatéliai Szemle 2003/12 A mű rövid története, gyökerek, Bihari, Scholl, Tomala, Czerny, Liszt, Erkel, Mosonyi, Reményi, Brahms és Berlioz feldolgozásai és történeti értékelésük. Ismeretterjesztő cikk.

Kassai István – Sulyok Imre: Vorwort, Preface és Critical Notes (az első Gádor Ágnes német, utóbbiak Lorna Dunbar angol fordításában, a magyar szöveg kéziratban)

In: Franz Liszt: Freie Bearbeitungen XV. (NLA II/15. k.) Editio Musica (Z.12404) Budapest, 2003. (Critical Notes csak az egészvászon borítójú kritikai kiadásban). Liszt Ferenc 1879-1886 között készült szabad átiratainak kötete az összkiadás keretében, Sulyok Imrével közös közreadásban.

Utóhang (Nachwort, Epilogue és Critical Notes Mészáros Erzsébet fordításában)

Mosonyi Mihály: Zongoraátiratok. Magánkiadás, terjesztő: AKKORD (A-1047), Budapest, 2003. Életrajz és műismertető három nyelven, kritikai jegyzetek csak angolul, irodalomjegyzék, valamint a modern kották és a CD-kiadványok listája angolul. A füzet két első kiadású darabot is tartalmaz.

Kaktusz a magyar zenetörténetben – Egy kottaborító históriája

Kaktusz-Világ 2000.05 (XXV/3.) Hubay Jenő Zwei Vortragsstücke op. 6 c. tételpárjának története Gombos László adatbázisának alapján, és a no 2 Arab sirató borítójának (illusztrációként mellékelve) botanikai leírása.

Adalékok a Mosonyi-kutatáshoz

In: Bónis Ferenc (szerk.): Erkel Ferencről, Kodály Zoltánról és korukról. Püski, Budapest, 2000. (MZT VIII. k.) Tizenhárom rövid írás,  Mosonyi kutatásaim eredménye. 1. Összefüggés Schumann Op. 68 № 28 és Mosonyi Op. 2 № 1 hommage darabjai közt; 2. Haydn Gott erhalte császárhimnuszának idézete Mosonyi Pusztai élet c. verbunkos stílusú zongorafantáziájában; 3. Erkel himnuszának és a Hunyadi László opera Hattyúdalának idézete Mosonyi Lovagiasan c. etűdjében; 4. a Változatok Elemy Sándor dallamára c. Mosonyi zongoramű rejtélye; 5. Liszt Esztergomi miséjének Mosonyi-féle négykezes átiratában levő két apró eltérés, amelyek Liszt kezétől származhatnak; 6. Mosonyi Népdalok c. négy zongoradarabjának műfaji meghatározása és eredetük tisztázása – valóban népdalokról van szó; 7. Egressy Szózatának Mosonyi-féle zongoraletétje, első közlés és kiadás; 8. Az Újévi ajándék c. zongoraátirat címének megfejtése; 9. a Gulyásnóta c. feldolgozás műzenei és népzenei gyökerei, általánosítható tanulságokkal, 10. a Magyar zene c. átirat alapanyagának másik szerzője; 12. az An Irma c. német romantikus Mosonyi dal és a Szenderdal c. magyar stílusú zongoradarab azonosságai; 14. a zongoraverseny szeptettkíséretes változatának első tudományos leírása.

Mosonyi Mihály kórusművei – 130 éve halt meg Mosonyi Mihály

Zene Szó 2000/8 Mosonyi 1867-es Szózat és Himnusz közreadásának hasonmás kiadása elé írt kísérőtanulmány, amely a szerző minden kórusra írt művét felsorolja és méltatja.

Nemzeti dal

Zene Szó 1999/2 Egressy Béni zongorakíséretes egyszólamú kórusművének (dalának) újrakiadása Langer Victor 1898-as kiadása alapján. Az énekszólam mind a hat szakasza javított prozódiával és Ardó Mária által dinamikai jelekkel ellátva, a zongoraszólam külön lapon. Rövid kísérőtanulmánnyal.

Zongoraumbulda

Magyar Nemzet 1999.02.12. A XII. ker. Művelődési Ház furcsára sikeredett zongorabeszerzésének tanulságai, általános érvénnyel.

Mosonyi Mihály, a pedagógus

Parlando 1998/6. (november) A zeneszerző jelentős, de még feltáratlan zenetanári pályafutásának rövid méltatása.

Utóhang (Nachwort és Epilogue is, Mészáros Erzsébet fordításában)

In: Mosonyi Mihály: Zongoraművek. Magánkiadás, terjesztő: AKKORD (A-1026) Budapest, 1998 A szerző életrajza és műismertetés.

Új hangversenyzongorát kap a Művelődési Központ?

     Hegyvidék 1998 08.26.A XII. ker. volt MOM Kultúrház akciójáról tudósítottam.

Ott a helyük!

Demokrata 1997.12.04. (97/12) Ingerült válasz a 10..07. számban megjelent minősíthetetlen Bartók-, Kodály- és magyar zenekultúra-ellenes álkritikára, amelyet Hegyi Zoltán írt.

Beliczay Gyula (1835-1893) & Gyula Beliczay (in English, long)

In. Julius Beliczay Serenade op. 36 Symphony D minor op. 45 Gál/MÁV SO. Pannon Classic PCL 8003. 1997 Javított és kicsit bővített CD kísérőszöveg, teljes angol fordítással.

Mosonyi (Brand) Mihály: B-dúr zongorás Trió Op. 1

Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Hírlevél 1996 Kiszlév (November) ('96/10) 8. o. A zeneszerző rövid életrajza és műismertetés a november 23-i koncert kapcsán.

Beliczay Gyula (1835-1893) & Gyula Beliczay (in English, short)

In: Julius Beliczay: Serenade op. 36 Symphony d-minor op. 45 Gál/MÁV S0. do-lá DLCD 086 1996 CD kísérőszöveg, szerzői életrajz és műismertetés, rövidített angol fordításban is.

Erkel Ferenc: István király.

     In: Gyulai Várszínház 1996 A mű méltatása az újabb kutatások tükrében.

Színkód a kottakiadásban

Muzsika 1996/6. A szürke szín alkalmazásának lehetőségeiről a kottakiadásban az Urtext és a közreadói réteg elválasztásának hatékony eszköze lehet.

Utóhang

In. Mosonyi Mihály: Tanulmányok zongorára a magyar zene előadásának képzésére. Magánkiadás, terjesztő az Akkord Zenei Kiadó (A-1025), Budapest, 1996, átdolgozva 2001-ben. ÉIetrajz, pedagógiai útmutató és műismertetés. Hibajegyzék és néhány előadási ajánlás. Csak magyarul. Kiadatlan.

Erkel Ferenc hangszeres művei

In: Bónis Ferenc (szerk.): Erkel Ferencről és koráról. Püski, Budapest, 1995 (MZT VI. k.) Addigi Erkel-kutatásaim összefoglalósa és kiegészítése.

Ősz Gábor – Kassai István: Erkel Ferenc, a sakk nagymestere

Magyar Nemzet 1995.03.14. (fél kolumna) Három képpel és két játszmaleírással illusztrálva. Erkel egy ideig Hazánk legerősebb sakkjátékosa, és haláláig a magyar sakk-élet vezetője volt.

Kotta – komputeren – Kottagrafika helyett számítógépes adatbázis.

Muzsika 1994/12 Jelentős zenei kézirataink számítógépes grafikával történő feldolgozását javasoltam a MTA Zenetudományi Intézet keretén belül.

Himnuszunk 150 éves. Erkel Ferenc, a magyar zene Széchenyije

     Magyar Nemzet 1994.06.11.(egy kolumna) Erkel tevékenységének illusztrált méltatása.

D. Nagy András: Emlékezés Erkel Lászlóra

     Magyar Nemzet 1994 04.09.A méltató cikkhez az ún. fejszöveget én írtam.

Köri kördal

Zene Szó 1994/1. Erkel Garay József szövegére írt négyszólamú férfikari művének kiadása négyszólamú vegyeskari átiratomban, kísérőtanulmánnyal.

Az utolsó himnusz - Egy elfeledett Erkel-kórusmű

Új Magyarország 1994.01.22. (másfél kolumna) Erkel Ferenc utolsó bemutatott művének, a II. Királyhimnusz vegyeskari változatának Erkel Gyula által készített és nyomtatásban édesapja halála után nyomtatásban megjelentetett zongorakivonatának a második kiadása, kísérőtanulmánnyal.

Erkel Ferenc Szózata

Új Magyarország 1993.11.13. (egy kolumna) Erkel zongorakíséretes dalának (v. egyszólamú kórusának) közreadása: az OSZK-ban Ms. mus. 2. jelzeten őrzött autográf tisztázat alapján készült második kiadás, amely tk. abban tér el az 1847-es első kiadástól, hogy három helyett négy versszakot tartalmaz. Kísérőtanulmánnyal.

Aki magasra emelte a népszínművet

Magyar Nemzet 1993.08.06. (tévesen K. J. szignóval jelent meg) Erkel Elek méltatása halálának 100. évfordulóján.

Egy ismeretlen Erkel-mű

Új Magyarország 1993.06.12. (két kolumna) Erkel Ferenc egyetlen fennmaradt egyházzenei kéziratának, a Göndöcs Benedek szövegére írt Buzgó kebellel c, orgonakíséretes négyszólamú férfikari műnek első kiadása, illusztrált kísérőtanulmánnyal.

„Rákóczi induló és Rákóczi nóta. Adatok az Erkel-kutatáshoz. III. rész.

Magyar Zene 1993/2 Erkel kapcsolata a Rákóczi-dallamokkal, hangszeres műveinek tükrében. Tisztázni igyekeztem néhány keletkezéstörténeti és kiadvány-történeti kérdést.

„Panonia". Adatok az Erkel-kutatáshoz. II. rész.

Magyar Zene 1992/3 A Wagner József pesti zeneműkiadó borítéksorozatában megjelent két kotta elemzése. A Norma-egyvelegről kimutattam, hogy az – ahogy Major Ervin valószínűsítette – tényleg Erkel zongoraletétje lehet, míg az Elégia és Capriccio utóbbi tételéről bebizonyítottam, hogy az nem Erkel önálló alkotása, csupán átirata Ernst hegedűdarabjának.

Erkel Gyula és Lahner György

Magyar Nemzet 1992.01.03. Válaszcikk és tudósítás arról, hogy bár az újpesti Lahner György utcát Erkel Gyula utcává keresztelték át, de az aradi vértanú tábornok  nevét továbbra is őrizni fogja az akkor még Sallai Imréről elneve­zett újpesti utca.

[Tisztelgés Hajdu Mihály előtt]

In Memoríam Hajdu Mihály. Békéscsabai Tanítóképző. Békéscsaba, 1991. Megemlékezés szeretett zeneakadémiai professzoromról.

Néhány szó Bartay Endréről

     Magyar Zene ugyanitt Méltatás Bartay addig ismeretlen arcképével illusztrálva.

A „Csel"-varíációk. Adatok az Erkel-kutatáshoz. I. rész.

Magyar Zene 1991/3. Az Országos Széchényi Könyvtárban Ms. mus. 1661. és 1662. jelzeten nyilván-tartásba vett két kottakézirat-töredék közti összefüggés bizonyítása, avagy tudósítás az elveszettnek hitt zongoramű, a Változatok Bartay Endre „A Csel" című operájának témájára „felfedezéséről".

Erkel Gyula 1841-ben született

     Magyar Nemzet 1991.08.02.Sajtóhiba javítás és a lexikon adatának korrekciója.

Erkel Gyula emlékezete

Magyar Nemzet 1991.07.16. Méltatás abból az alkalomból, hogy az újpesti zeneiskola felvette alapítójának nevét születési évfordulóján, és emIéktáblát helyeztek el az épület falán.

Erkel Ferenc kiadatlan életműve

Magyar Nemzet 1989.07.11. Az Erkel Ferenc Társaság létrehozatalát szorgalmaztam, amely Gyulán meg is alakult, még ennek az évnek a végén.